Menjen vagy ne menjen iskolába?

Érett már az iskolára a gyermekem? Nem egyszerű a válasz.

Számtalan írás született már e témakörben, nagyon sok információhoz hozzájuthat a szülő akár csak a világhálón keresgélve is, mégis nagyon nehéz egyöntetűen eldönteni egy gyermekről, hogy iskolaérett-e vagy sem.

A tanulási képességeink nem 6 évesen alakulnak ki. Az iskolaérettség, ahogy a neve is mutatja, egy hosszú érési folyamat (testi, lelki, szellemi) eredménye, melynek során kialakulnak azok az alapképességek, melyeknek megléte biztosítja a gördülékeny iskolakezdést, az olvasás, írás, számolás készségének könnyed elsajátítását. Egy-egy ilyen képesség gyengesége még nem teszi feltétlenül problematikussá a tanulást, de okozhat kisebb-nagyobb nehézségeket. Ha viszont több területen is felmerül a fejletlenség, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy esetleg ne adjunk-e még egy év haladékot a „beérésre”.

Az iskolaérettség feltételei közül néhány, igen fontos példa:

  • Megfelelő térérzékelés - pontos testséma. A hiányos, bizonytalan testkép nehezíti a világban való tájékozódást, az egész személyiség bizonytalanná válhat.  
  • Térirányok felismerése térben és síkban egyaránt. Ha egy gyermek határozatlan a térirányok megítélésében, nehézséget jelent számára megkülönböztetni a jobb oldalt a bal oldaltól, nem egyértelmű számára, hogy hol van a „fent”-és hol van a „lent”, akkor ez az olvasás-, írástanulás során különböző problémákat okozhat: tükörírás, betűk (b-d, o-a, p-d stb.), vagy szótagok felcserélése…    
  •  Keresztcsatornák jó működése: lehetővé teszi, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait
  • Kialakult dominanciák
  • Soralkotási képesség
  • Megfelelő szem-kéz koordináció
  • Pontos finommozgások: a jól, könnyedén irányítható kéz előfeltétele az írástanulásnak. Ide tartozik a beszédmozgás is, hiszen az is finommozgás, ami a helyes artikuláció elengedhetetlen feltétele  
  • Jól rögzíthető, tartós figyelem. A könnyen elterelhető figyelem nagyban megnehezíti az ismeretszerzést.

Hogyan segíthetjük mi, szülők ezt az érési folyamatot?

Tudományos tény, hogy ezek a sokak számára egymástól függetlennek látszó képességek egymással párhuzamosan, egymással kölcsönhatásban fejlődnek. A csecsemő, kisgyermek elsősorban mozgásos (motoros) és érzékeléses (szenzoros) tapasztalatokon keresztül szerez információkat a saját testéről és az őt körülvevő világról. Ezek a rendkívül fontos ismeretek alapvető fontosságúak a kognitív (gondolkodási) funkciók kialakulásának szempontjából (is).  Legfontosabb feladatunk tehát, hogy lehetőséget biztosítsunk gyermekünk számára a szabadban (játszótéren, erdőben, patakparton stb.) történő mozgásra. Bátran engedjük, hogy fára másszon, szénakazlak tetején egyensúlyozzon, kötélen hintázzon. Ezen aktivitások közben az idegrendszer a test térbeli helyzetére koncentrál, koordinálja a mozdulatokat, megtervezi  a következő mozdulatsort. Ezek a téri tapasztalatok elengedhetetlenek a megfelelő testérzet kialakulásához. A téri tájékozódásban a saját testünk a kiindulópont, a gyermek számára a saját helyzetének tudatosítása teszi lehetővé, hogy megkülönböztesse a jobb oldalt a bal oldaltól, a fentet a lenttől. Ha ezen a területen zavar van, akkor nem csupán  az olvasás és az írás elsajátításában léphetnek fel problémák, de akár a számolási műveletek is nehézséget jelenthetnek.

Figyelem-koncentráció

Az iskolai képességek kialakulásának egyik fontos alappillére, hogy a gyermek  képes legyen mozgásának, gondolatainak koordinálására, összpontosítására. A koncentrációs képességet javítja minden, az egyensúly megbontására irányuló mozgás, gyakorlat. Ennek leggyakoribb formái: hintázás, csúszdázás, egyenetlen talajon egyensúlyozás, ugrálás (trambulinon), fára mászás stb.        

Soralkotás-finommozgás

Gyakorlás csipeszekkel: egy kifeszített madzagra kell a gyermeknek színes csipeszeket felcsíptetni egy előre meghatározott sorrendben. Fontos, hogy csak a hüvelyk és a mutató ujját használhatja a játék során, és hogy figyeljen a haladási irányra (balról-jobbra haladjon, csakúgy, mint írás és olvasás közben). Hasonló játék színes pötyikkel: megkezdett sor folytatása a pötyik megfelelő sorrendben való kirakásával (a haladási irány mindig balról jobbra legyen!)

Keresztcsatornák fejlesztése

Az alábbi játékos gyakorlatok lényege, hogy hozzászoktatják a gyermeket ahhoz, hogy a két kezét egymástól függetlenül tudja jól használni, két különböző tevékenységet végezve azokkal, illetve hozzájárulnak az ellentétes oldali végtagok ritmusos keresztezett mozgásának kialakításához.
- Kézfejek fordítása: kiindulási helyzet: a jobb tenyér felfelé, a bal lefelé néz. „Válts” vezényszóra megfordítja őket: jobb tenyér lefelé, a bal felfelé néz (fontos, hogy tartsa a mozgás/váltások ritmusát, és hogy a tenyerek ugyanazon pillanatban ellentétes helyzetben legyenek).
- Ellentétes oldali kar-láb (tenyér-comb) összeérintése keresztezve, álló helyzetben.
- Masírozás: egyenletes járás közben az ellentétes kar-láb előre lendül, a szem az elöl lévő kézre néz.

Az olvasás, írás elsajátításának, a megfelelő szövegértés megalapozásának tekintetében rendkívül fontos szerepe van az esti mesének ill. a mesélésnek. A legideálisabb az lenne, ha minden napra jutna legalább egy mese. A felolvasás hatása igen sokrétű: gyarapszik általa a gyermek szókincse, megismerheti az írott nyelv szófordulatait, lehetőséget nyújt arra, hogy megmozgassa fantáziáját. A mese megtanítja a gyermeket odafigyelni a történetre, belső képeket alkotni róla, ezáltal fejlesztve kreativitását, melynek eredményeképpen gondolkodása rugalmasabb lesz,  és képessé válik problémás helyzetek könnyebb megoldására.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy az iskolai képességek kialakulásában és a tanulási zavarok megelőzésben kulcsfontosságú szerepe  van a tapasztalatszerzésnek. Rendkívül fontos, hogy biztosítsunk gyermekünk számára ingergazdag környezetet, hiszen így  lehetőséget kap arra, hogy észlelési és mozgási (szenzomotoros) képességei megfelelő ütemben fejlődjenek. A “fejlesztés” leghatékonyabb módjai pedig az életkorának legmegfelelőbb tevékenységek, azaz a játék és a mozgás.

Szerző: 
30/319-13-22
varjukata78 [at] gmail.com