Lisztérzékenység

A ma lisztérzékenységnek nevezett betegségre jellemző tünetegyüttest már az ókorban is ismerték. Az 1950-es évektől tudjuk, hogy a lisztérzékenység (más néven cöliákia) a búzában, árpában, rozsban és zabban található fehérje, az úgynevezett glutén hatására kialakuló vékonybélboholy-károsodás, mely élethosszig tart.

Előfordulás, gyakoriság: Az egészséges emberek kb. 20-30 %-a hordozza a lisztérzékenységre hajlamosító gént, ugyanakkor közülük csak néhány százalékuknál alakul ki lisztérzékenység az élet folyamán.

A betegség gyakorisága Európában dél-északi irányban nő. Magyarországi vizsgálatok alapján hazánkban kb. minden 85-ik ember lisztérzékeny. Az eddigi adatok szerint lisztérzékeny betegek elsőfokú, egészségesnek tűnő rokonai (testvér, gyermek, szülő) közt a betegség kialakulásának gyakorisága 10-15%-ra tehető.

Tünetek: A vékonybélbolyhok sorvadása következtében a tápanyagok felszívódása károsodik, és ez okoz tüneteket. Klasszikus formában kisgyermekkorban jelentkeznek a tünetek a gabonafélék bevezetését követően: nagytömegű, bűzös hasmenés, fogyás, vérszegénység, gyengeség, elődomborodó has, vékony végtagok.

Ezzel a formával napjainkban már csak elvétve találkozunk. Ennél sokkal gyakrabban fordulnak elő nem típusos tünetek:

  • kezelésre nem javuló vashiányos vérszegénység,
  • csontritkulásból adódó kóros törések,
  • a serdülés késése,
  • növekedésbeli elmaradás

A betegség általában gyermekkorban kerül felfedezésre, de az élet során bármikor, azaz felnőttkorban is megjelenhet.

Diagnózis: A betegség gyanúját a vérvizsgálat során észlelt, a lisztérzékenységre jellegzetes szerológiai eltérések (szöveti transzglutamináz: TG, vagy endomysium-ellenes antitest: EMA) vetik fel.

Ezt követően a vékonybélből vett apró szövettani minta mikroszkópos vizsgálata tudja csak a bélbolyhok sorvadását igazolni. Ez a vizsgálat elengedhetetlen a diagnózis kimondásához.

Kezelés: A beteg szigorú gluténmentes étrendet kell tartson élete végéig. A diéta hatására a vékonybélbolyhok regenerálódnak és a kezdeti tünetek megszűnnek.

Szövődmények: Szigorú diéta mellett a beteg teljesen tünetmentes. A fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt lisztérzékenység legsúlyosabb szövődménye a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulása.

Különösen nagy kockázat a bélből kiinduló nyirokrendszeri daganatok (lymphomák) kialakulására. Kutatások rávilágítottak arra, hogy a gluténmentes diéta betartása esetén a rákos betegségek esélye nem magasabb, mint az átlagpopulációban.

Szerző: