Karácsony körül

Már több alkalommal buzdítottuk olvasóinkat, hogy a karácsony ne az ajándékozásról szóljon. Tavaly ehhez adtunk tippeket, amelyeket honlapunkon el is olvashattok.

Idén egy kis néprajzot tartogatunk olvasóink számára, a karácsony hagyományait, az ünnepi szokások gyökereit járjuk körül.

A téli napfordulót sok nép ünnepli, a keresztény hagyomány Jézus születését tartja ekkor. A magyar néphagyományban sajátosan keverednek a kereszténység előtti napfordulóhoz köthető és a keresztény hagyományok, ráadásul a Gergely-naptárra való áttérést követően ezek a szokások széthúzódtak - van, amelyek Luca napjához, az eredeti napforduló ünnepéhez, van amelyek Karácsonyhoz és olyan is van, amelyek Újévhez kötődnek.

Karácsony körül Luca napja - december 13.

Ez a nap őrizte meg a legtöbb pogány hagyományt a magyar kultúrában. A néphit szerint a napfordulókkor átjárhatóvá válik a fenti és lenti világ, ezért ekkor jelenik meg világunkban a legtöbb alsó világi lény. Ezek ellen az általában arctalanul ábrázolt lények, lidércek ellen véd a legtöbb tiltó szokás: általános dologtiltó nap, ami azt jelenti, hogy semmilyen házimunkát nem szabadott végezni, tilos volt kölcsönadni stb. Őket jeleníti meg a lucázás szokása is.

A túlvilági lények erejét használta ki a legtöbb jósló, általában férjjósló szokás: a Luca napján vetett búza fejlődéséből a jövő évi termésre, a papírcsillagból a jövendőbelit lehetett megjósolni.

Szenteste - december 24.

Kevesen tudják, hogy a Szenteste eredetileg halotti ünnep és ezzel együtt böjti ünnep is volt - a legszigorúbb böjt vonatkozott rá. Úgy tartották, hogy szenteste a ház halottai visszajárnak a házba, ezért ételt készítettek nekik és az ünnepi asztalon kifejezetten böjti ételeket tálaltak: mákot, diót, almát később halat. A keresztény hagyomány is megtartott a böjti, halotti jelleget: Krisztus születése mellett a halottakra is emlékeztek ilyenkor, a temetőben gyertyát gyújtottak, imádkoztak értük. Mágikus erőt tulajdonítottak a karácsonyi asztalnak: az abroszon maradt morzsát sokszor eltették és a beteg ételébe keverték.

Számos ismert népszokás csatlakozott karácsony ünnepéhez. Ilyen a betlehemezés, amely Jézus születésének dramatikus előadását jelenti, amelyet - általában férfiak - házról házra járva adtak elő adományért cserébe. A betlehemes pásztorjátékok elemei között a kutatók szintén kereszténység előtti elemeket fedeztek föl, hasonlóakat, mint az Újévre került regölés szokásában. Vannak azonban olyan népszokások, amelyek kevésbé ismertek és csak néhány területen gyakorolták: ilyen a paradicsomjáték, amely a bűnbeesését meséli el, vagy a karácsonyi kántálás, amikor házról-házra járva énekszóval köszöntötték az emberek bőséget, gazdagságot kívánva.

A karácsony a 20. században vált családi ünneppé, a szeretet ünnepe kifejezés pedig kifejezetten a kommunizmus beköszöntésével került be a nyelvünkbe - bár tért sosem hódított. A diktatúra évei alatt is megtartott vallásos jellegét még a nem vallásos családoknál is. Napjainkban egyre több kezdeményezés van, amely vásárlás és ajándékozás helyett a karácsony bensőségességét hangsúlyozza, visszanyúlva ezzel a gyökerekhez.

Szerző: