Kánikula avagy zöldfelületek, zöldtetők az élhető város életében

Mérési  adatok bizonyítják, hogy Pécs átlaghőmérséklete - ugyan hullámzóan - de folyamatosan emelkedik.

Az elmúlt években  nyáron hetekig tartó hőség volt,  a városi beton átforrósodott. Ennek egyik legsúlyosabb következménye, hogy éjjel nem képes már lehűlni a levegő, a Mecsekről is alig van légáramlás, nem tud átszellőzni a város.  

Az egészséges alváshoz 18-20 C fok szükséges, ezért a forró éjszakákon alig lehet pihenni. az alváshiány komoly egészségi és mentális problémákat eredményez, többek között csökkenti a koncentráció képességet, a munkahelyi teljesítményt.

A zöldfelület mérsékli a nyári forróságot, felfogja a csapadék egy részét, szén-dioxidot köt meg és nagyon szép környezetet biztosít. Javítja a közérzetünket,  otthonosabbá teszi a városunkat. Igaz, hogy több munkát igényel, mint egy klímaberendezés, nem lehet  gombnyomással ki-be kapcsolni, de a növények gondozása sok örömet okoz.  

Kezdjük kicsiben!

Ha még nincs zöldtetőnk, és nem tudunk napelemmel működtetni klímagépet, addig is számos lehetőségünk van a természetes árnyékolásra.

Adottságainktól, anyagi lehetőségeinktől függően lehet zöldíteni lakásunk ablakait, házunk falait és közvetlen környezetét. Jól megválasztott lombos fák árnyékot adnak tavasztól őszig, télen pedig átengedik a napsugarakat.  

Virágládában egynyári futó növényeket (sarkantyúvirág,  hajnalka, futóbab), de  vadszőlőt, borostyánt  is felfuttathatunk,  amely mérhetően csökkenti a lakás belső hőmérsékletét. Ha félünk a rovatoktól, akkor helyezzünk el szúnyoghálókat, baldachinokat.

Rácsokat és kisebb-nagyobb pergolákat építhetünk, amelyre dísznövényeket (pl. lila akác) vagy szőlőt, de akár kiwit is futtathatunk. Sőt, hangulatos elemei lehetnek a városnak is a szőlőlugassal árnyékolt vendéglátóhelyek, teraszok, utcák, közösségi terek.  

Az a csodálatos zöldtető

A hagyományos tetővel ellátott épületek napi hőingadozása a téli és a nyári hónapokban is nagymértékű, ezzel szemben a zöldtetővel rendelkezőké mindössze 10°C. A nyári időszakban a növények jobban párologtatnak, a talajréteg alsóbb részei nem forrósodnak fel és ez által a tetőszerkezet sem. Nyáron egy hagyományos tető akár 80–90°C-ra is felhevülhet, zöldtető esetén ez az érték csak 25 – 30°C, így a belső terek se melegednek fel túlzottan. Ennek köszönhetően a légkondicionáló berendezések használatának mértékét jelentősen vissza lehet szorítani. Ez az érték télen a hagyományos tetőn -30°C körül van, míg zöldtetőn ez mindössze -10°C.  

Közterek, társasházi és magánudvarok

A városi ökoszisztémának elengedhetetlen részei a zöld felületek, melyek manapság egyre jobban fogynak, helyette burkolt tereket, parkolókat, új útsávokat hoznak létre, azonban ott hőszigetek jönnek létre, megreked a meleg levegő, így egyfajta “hőcsapda” keletkezik, ami fokozza a légszennyezés mértékét is. Nyári éjszakákon ezek a felületek sugározzák a hőt.

Ha egy lebetonozott, használaton kívüli, szürke felületet növényekkel borítunk, máris hasznos élettérként funkcionál.  Talán bele sem gondolunk, mennyivel kellemesebb ilyen körülmények között egy ebéd- vagy kávészünet, tárgyalás, vagy egyszerűen csak a pihenés, ami oldja a feszültséget, nyugtató hatással van az emberi lélekre.

További pozitívuma, hogy a növekvő zöld területek hatására a városlakók környezettudatossága növekszik: megváltozik a társadalom és a természet viszonya.

Németországi kutatások igazolják, hogy egy zöldtetővel rendelkező munkahely dolgozói átlagosan 10%-kal kevesebbszer hiányoznak a munkából, illetve betegednek meg. A zöldtető továbbá csökkenti a fejfájást 45%-kal, 20%-kal a fáradtságot, 40%-kal a köhögési rohamokat és 30%-kal segíti a betegségekből való gyógyulást.

A zöld felületek jelenléte 12%- kal emeli a teljesítményt: az emberek kiegyensúlyozottabbak, kreatívabbak és jobban tudnak koncentrálni.  

Kis közvéleménykutatás

Néhány hónapja 146 pécsi lakót kérdeztünk meg arról, támogatnák-e, tennének-e azért, hogy a városban zöldtetők épüljenek. A megkérdezettek 90 %-a gondolja úgy, hogy építtetne zöldtetőt a lakóépületére, ami arra utal, hogy a hajlandóság vagy nyitottság megvan, de úgy vélik, anyagilag nem engedhetik meg maguknak. Arra lehet tehát következtetni, hogy ha kialakításuk állami, önkormányzati vagy más pályázati forrás támogatását élvezné, akkor nagy valószínűséggel több ilyen épület lehetne a városban.

Pécs tervezi, hogy újra pályázik az Európa Zöld Fővárosa címre. A várostervezők és városüzemeltetők mellett a városlakók személyes felelőssége, cselekvése is zöld utat, azaz zöld teret teremthet. Gondolkodjunk el, ki mit tehet saját “háza táján”!  

Zöld nyarat, kellemes hűsölést!