Hegedűtok és edzőcipő

Az egyiknek szőke haja van, a  másik utálja a petrezselymet, a harmadik pedig tudja mozgatni a fülét: nincs két ugyanolyan gyerek az általános iskolákban, ezért a tehetségük, kitartásuk, érdeklődésük is annyiféle, ahányan vannak.

Gyakori tehát, hogy az iskolai oktatáson kívül másra is szükségük van és az is gyakori, hogy a szülők saját tapasztalataik, neveltetésük, gondolkodásmódjuk miatt szeretnének az iskolai oktatásnál többet adni a gyereküknek.

Pécsen nem kell sokat keresgélni, ha különórát keresünk: szinte mindenféle sportot, művészeti ágat kipróbálhat a gyermekünk, még olyan különlegességet is találunk a  város kínálatában, mint a csillagász szakkör, vagy a vízihoki. De megéri-e a sok különóra? Nem hajszoljuk-e túl a gyerekeket a sok délutáni elfoglaltsággal?

PRO

13-09-embertA világ nagy és a gyerekkor kitűnően alkalmas rá, hogy a világ sokszínűségét, a zenét, a művészeteket, a mozgás örömét megszerettessük a gyerekünkkel. Városi környezetben erre jó lehetőség a különóra, de sosem szabad elfelejteni, hogy csak akkor, ha emellett elegendő idő jut szabad játékra és elegendő mozgást biztosítunk a gyerekünknek.

A legkevésbé megterhelő az a megoldás, ha az iskola nyújtotta lehetőségeket használjuk ki és helyben járatjuk a gyerekünket a választott különórára. Így nem kell aggódni a közlekedés miatt, nem kell a kicsinek nehéz csomagokat cipelni a városban, a napközi alól is könnyebben kapunk felmentést. Annak ellenére azonban, hogy ez tűnik a legideálisabb megoldásnak, érdemes alaposan megismerni az iskolában működő művészeti iskolát. Olyan foglalkozást válasszunk, ahol a gyerekünk az iskolai nap után könnyedén, élvezettel ismerkedhet a választott tárggyal! Ha különórára járatjuk a gyerekeket, - főleg ha alsó tagozatban -, ne az eredmény legyen a fontos, hanem a módszer, hiszen a tervszerű haladásnál sokkal fontosabb, hogy pozitív élmények érjék a gyerekeket és szeressék, megszeressék, amibe belefogtak. Bizonyos szemszögből az iskolán kívüli foglalkozások felé billen a mérleg nyelve: ezeknek az az előnye, hogy gyermekünk más környezetben is kipróbálhatja magát, más tapasztalatokkal gazdagodhat.

Ha megtaláltuk a megfelelő tanárt, sportkört, zeneiskolát, véssük alaposan az agyunkba, hogy a különóra: szórakozás. Olyan elfoglaltságot válasszunk, amit a gyermekünk szívesen látogat, ahol jól érzi magát. Rövid közvéleménykutatásunk eredményeképpen a szülőknek az az általános véleménye a művészeti iskolákról, szakkörökről, hogy általában elhivatott, kiváló pedagógusok dolgoznak itt. Sokszor kreatívabb, szakmailag  magasabb szintű munka folyik, mint az iskolai művészeti órákon, márcsak azért is, mert kisebb csoportokban, elmélyültebben tudnak dolgozni a gyerekek. Ugyanez vonatkozik az iskolán kívüli nyelvórákra, ahol általában a legfrissebb módszereket alkalmazzák, élményszerűen, sokszor anyanyelvi tanárral, amire iskolai keretek között ritkán van lehetőség - de jól ki tudják egészíteni az iskolai nyelvoktatást.

A különóra lehetőséget nyújt arra, hogy gyermekeink érdeklődése és képességei után menjünk. Hogy az ezeknek megfelelő elfoglaltságot magas szinten űzze és megtalálja a neki való műhelyet, mestert, hogy olyan gyerekek között legyen, akik hasonló érdeklődéssel bírnak.

Nagyon fontos, hogy otthon beszélgessünk a különórákról, és figyeljük, hogy valóban jól választottunk-e. Sokszor előfordul, hogy kiderül, mégsem itt a helye a csemeténknek, megunja, elveszíti az érdeklődését. Nem érdemes azon aggódni, hogy nincs benne kitartás. Ha biztosítjuk a lehetőséget, hogy több dolgot is kipróbáljon, előbb utóbb megtalálja az útját.

KONTRA

A valóság sokszor az, hogy a kimerült, kialvatlan gyerekek cipelik a hátukon a hegedűt, és otthon a gyakorlás még a leckeírás utánra marad. Sok szakértő azt tartja, hogy hiába szép gondolat a zene és a mozgás fontossága, ha a gyerekeink szabadidejét vesszük el vele és megfosztjuk őket a regenerálódástól és a szabad játéktól. Egy 10 év alatti gyereknek erre mindennél nagyobb szüksége van. Az egész napos iskola - természetesen az iskolai gyakorlattól függően - nagy terhet ró a gyerekekre, megérdemlik, hogy a családjuk körében töltsék a délutánt.

A legnagyobb probléma, mégsem ez, hanem, hogy sokszor túlzóan nagyok a szülői elvárások. Főleg tehetősebb családok szinte versengenek, hogy hány különórára jár a gyerek és ezek nem mindig találkoznak a gyermek érdeklődésével. A különóra egy újabb léc, amit át kell ugrani.

A gyerekeink számára az iskolában töltött idő is megterhelő, még odafigyelő és gyerekközpontú iskolában is. A túlterhelt gyerekek szülei sokszor kézzel fogható eredményeket várnak, ami például művészeti oktatás esetén nem releváns.

A természetes, szabad nevelés hívei és szakértői szerint nincs olyan képesség, amelyet az ember nagyjából a kamaszkoráig otthon, nyugalomban, szabad tevékenységek közepette ne tudna elsajátítani. A folyamatos kontroll, a túlterheltség, az állandó stressz gyakran az ellenkező reakciót váltja ki, mint ami a szülők szándéka: azok a gyerekek, akik szülői kényszer hatására járnak különórára, általában azonnal felhagynak az erőltetett tevékenységgel és passzivitásba vonulnak, amint a szülői kontroll alól felszabadulnak.

Arról nem is beszélve, hogy a különórák jelentős anyagi áldozatot kívánnak a szülőktől. A heti 3-4 különóra átlag 20000 forintos havi kiadás egy családnak, ha a legolcsóbb foglalkozásokkal számolunk. Ez a családok terheit jelentősen növeli.

Hogyan döntsünk?!

Nincs előre elkészített recept, hiszen minden gyerek más. A pszichológus szakértők szerint legalább akkora hiba visszatartani a zenetanulástól egy jó hallású gyereket, mint hegedűórára kényszeríteni a botfülű, de mondjuk ügyes mozgású kicsit. Abban a szakértők egyetértenek, hogy egy általános iskolás korú gyereknek heti max. két különóra elég elfoglaltság az iskola után, és ezek is jó, ha legkésőbb 5-ig befejeződnek. Szorongóbb gyerekenél érdemes később kezdeni/bevezetni a különórákat, hiszen az első iskolaév önmagában is megterhelő lehet, ezt a szabad játékkal lehet legjobban oldani. Akik könnyebben veszik az akadályt, és valamilyen sportkört, művészeti iskolát, szakkört keresünk nekik, érdemes alaposan körülnézniés a legmegfelelőbbet kiválasztani. Azoknak a gyerekeknek, akik könnyebben átlendülnek az iskolába lépés nehézségein, választhatunk délutáni foglalkozások közül.

Szerző: