Az otthonszülést szabályozó kormányrendeletről, dióhéjban

Intézeten kívüli szülészeti ellátást csak úgynevezett egészségügyi szolgáltató nyújthat.

A szülés helyszíne lehet magánszemély ingatlana - például a várandós otthona -, de lehetőséget ad a törvény születésházak létrehozására is, amely átmenet lehetne a kórházi és az otthoni szülések között. A helyszín alkalmasságát a higiénés körülmények és az befolyásolja, hogy onnan a szülő nő 20 percen belül beszállítható-e a háttérkórházba.

Intézeten kívüli szülés esetén jelen kell lennie legalább egy szülész-nőgyógyász szakorvosnak vagy egy szülésznőnek, vagy az Európai Unióban elfogadott végzettségű bábának, illetve még egy egészségügyi végzettséggel rendelkező szakembernek. A rendelet tervezete előírja azt is, hogy jelen kell lennie két olyan személynek, aki rendelkezik újszülött, továbbá felnőtt újraélesztési tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal.

A szülésen jelen lévő szaksegítségnek a szülés után is számos teendőt kell elvégeznie: értesíteni a védőnőt, az újszülöttet megvizsgálni életének első órájában, az újszülöttet és az anyát a szülést követő 6 órán át megfigyelés alatt tartani, majd a gyermekágyas időszak első négy napjában naponta látogatni. A rendelet a gyermekorvosi vizsgálatokra is kitér. E szerint a gyermekorvosi vizsgálatot 24 órán belül kell elvégezni. A BCG oltás beadása és a PKU-szűrés elvégzése pedig a házi gyermekorvos feladata a későbbiek során.

Az otthonszülést tervező családnak a várandósság 36. hetéig írásban kell nyilatkoznia döntéséről. A dokumentációt az intézeten kívüli szülést biztosító egészségügyi szolgáltató vezeti.  A szülést megelőzően értesíteni kell írásban a védőnőt és a háttérkórházat a várható intézeten kívüli szülésről.

A rendeletnek megfelelően az otthonszülést választóknak komoly költségekkel kell szembenézniük, hiszen az intézeten kívüli szülés nem minősül TB által támogatott ellátásnak. Ez alól kivétel a háttérkórház, a védőnő és a gyermekorvos által biztosított egészségügyi ellátás. A rendelet-tervezet mellékletei részletesen szabályozzák az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és kizáró okait, a kórházba szállítás indikációit valamint a tárgyi és higiénés feltételeket. A rendelet tervezett hatálybalépési ideje 2011 április 1.

Vélemények: A sorrendet a válaszadók vezetékneve kezdőbetűjének abc szerinti sorrendje határozta meg.

Csomóné Lindmayer Katalin, Semmelweis Mozgalom elnöke, Nemzetközi AnyaBaba-barát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés magyarországi képviselője:
Hálás vagyok, hogy olyan történelmi pillanatban élhetek, amikor elkészült az a kormányrendelet, ami komolyan veszi az otthonszülést. Vannak nyitott kérdések, kérdőjelek, de a kiforrott, véglegesnek mondható verziót az élet fogja kialakítani. A gyakorlat és az otthonszülés körül team-munkában együtt dolgozó szervezetek képviselői. Úton van a bábai szakmai kód, ami a szülésznő-bábáknak lehetővé teszi, hogy végezhessék munkájuk teljes spektrumát a várandós gondozástól a szülésen át a gyermekágyas ellátásig. A finanszírozás tekintetében úgy gondolom, hogy a szülészeti ellátás alanyi jogon jár a kisbabának és családjának, nem pedig ellátói jogon bizonyos szolgáltatóknak, így várhatóan az otthonszülést választó családokat is meg fogja illetni.

Dr. Geréb Ágnes, a hazai otthonszülés megteremtője:
Mi, a Napvilág Születésház bábái is mind mérföldkőnek tekintjük a rendelet létrejöttét, azt viszont sajnálatosnak tartjuk, hogy nem konszenzus eredményeképpen született. A legnagyobb probléma mégis az,hogy az egész rendeletet átitatja az a szemlélet, hogy az otthonszülés felelőtlen anyák és bábák hóbortja. A másik jellemzője az, hogy olyan követelményeket támaszt, aminek végrehajtásához nem kevés pénz kell, tehát szelektál: csak az szülhet otthon, aki jómódú. A rendelet körüli harmadik, szomorú és fájó a rendelet bevezetésével járó kommunikációs üzenet, amely azt a valótlan állítást tartalmazza, hogy a rendelet a biztonságot azért is szolgálja, mert eddig anyák és újszülöttek estek áldozatául a helyzet rendezetlenségének.

Maróy Ditta, KANGA Egyesület elnöke, szülésznő, doula, szülésfelkészítő:
Az otthonszülés törvényi szabályozása egy mérföldkő és egyben az első lépés a XXI. századi magyar szülések történetében. Ahhoz, hogy ez az út a szülés/születés körül dolgozó szakemberekkel közös út lehessen, szükséges kidolgozni az otthonszülős bábaképzés módját és célszerű egy bábai érdekvédő szervezet megalakítása is. Még nem tudjuk, ez az út hová vezet, de a törvény által újabb lehetőségekkel bővült a legális szülések helyszíne. Az eddig egyedüli legális kórházi szülés mellett a felkínált alternatívák sokkal jobban alkalmazkodhatnak a szülő nők igényeihez - valósággá válhat nálunk is a bábai várandós- és gyermekágyas gondozás, születésházi, ambuláns és otthonszülés is. Remélhetőleg valóban mindenki a számára legmegfelelőbb ellátást választja majd.

Prof. Dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium elnöke:
A várandós anyák, a magzatok és az újszülöttek egészségének védelmében hosszú társadalmi és szakmai egyeztetés után a WHO, az angol, a holland ajánlások és a magyar adottságok figyelembe vételével született meg a szabályozás. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium az intézetekben kialakított, otthonos körülémények közötti szülést javasolja és támogatja. A szakma a tervezett intézeten kívüli szülést, csak a törvényes rendelkezések szigorú betartása, részletes dokumentálása  és rendszeres értékelése esetén tudja elképzelni.

Dr. Veszprémi Béla Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika nőgyógyásza:
A Kormányrendelet megszületése örvendetes tény, mert megfelelő szabályozást biztosít a kérdés tekintetében. A rendeletben előírtak nagyon gondos betartására kell törekedni minden egészségügyi dolgozónak, aki vállalni fogja a közreműködést és meg kell győződni nem csak az egészségügyi előírásokban megkövetelt feltételekről, hanem az egyéb körülményekről is, mint például a fekvőbeteg intézmény elérhetősége, fogadókészség az intézet részéről.

Vincze Felícia, dúla és holisztikus bába:
A megszületett, kórházon kívüli szülést szabályozó törvény alapvetően jó. Összehasonlítva az általam ismert kanadai és amerikai szabályozásokkal, azokkal sok mindenben egyezik, a cél és alapgondolat ugyanaz: elérhetővé és biztonságossá tenni minden résztvevő számára a kórházon kívüli szülést és az akörüli eseményeket. A gyakorlatban fogjuk látni, hogyan  is működik az új rendszer. Sok apróság van, ami nem tisztázott, hogyan kivitelezhető. Én a legnagyobb problémának azt érzem, hogy a társadalombiztosítás nem fogja fedezni az ellátásban résztvevők munkáját.

Szerző: 
06205939427
ditta [at] kangaegyesulet.hu