Az én történetem

Ungvári Bélyácz Betti vagyok. Pécsett élek családommal: férjemmel és két gyermekemmel. Különleges a helyzetünk, örökbefogadással váltunk családdá.

Mindkét gyermekünk nyílt örökbefogadással, újszülöttként került hozzánk.

Nagylányunk iskolás, kicsi fiunk középső csoportos óvodás. Kedvesek, okosak és elevenek, mint minden gyerek.

Számunkra így kerek a világ, és igazi csodaként éljük meg a mai napig, hogy ők a mi gyerekeink lehetnek.

Amellett, hogy ugyanúgy éljük mindennapjainkat, mint bárki más, vannak speciális helyzetek, amelyekkel foglalkoznunk kell.

Mi azt szeretnénk, hogy az életük kezdetén elszenvedett veszteséget feldolgozva olyan emberré váljanak, akik elég erősek, hogy megvívják harcaikat, és akik tudják, milyen értékes emberek is ők.

Kérdezhetnek, és őszinte választ kapnak, olyat, amit koruknál fogva meg is értenek. Ez sokszor problémát, ijedséget okoz az örökbefogadókban, hiszen ezek a kérdések általában váratlanul érkeznek, felkészületlenül érhetik a szülőket.

Tulajdonképpen ezért születtek a mesekönyveim, amelyek örökbefogadásról szólnak. Komoly hiánypótló meséknek számítanak itthon, hiszen nemigen van választék e témában a gyermekkönyvek között.

A kis történetek segíthetnek tudatosítani az örökbefogadott gyerekekben, hogy másképp is lehet családba kerülni, és hogy rendjén van ez így. Azért íródtak, hogy elindulhasson a beszélgetés az örökbefogadásról, a gyermek saját történetéről, hogy lehessen kérdezni és válaszolni.

Hiszem, hogy ami velünk történt, az a legnagyszerűbb dolog a világon. Az, hogy ennek a két kicsi gyereknek a szülei lehetünk, a legnagyobb csoda.

Ezzel együtt tudjuk, hogy a kívülállók szemében mi sosem leszünk egészen olyanok, mint egy vérszerinti család. Egy kicsit mindig mások leszünk, a gyermekeink hazaérkezése mindig különleges és ismeretlen lesz sokak számára.

A meséket ezért is írtam, hogy megmutassuk mindenkinek: mi is igazi család vagyunk, csak másképp lettünk azzá.

Talán nemcsak nekünk, örökbefogadó családoknak, gyermekeinknek lenne érdemes elolvasni ezeket a meséket. Ha más kicsik és nagyok is közelebb kerülnének ezekhez a különleges történetekhez, megismerkednének a nem mindennapi csodákkal, talán sikerülne ledönteni jó néhány falat.

Lehet, hogy nem a földön járok, amikor azon tűnődöm: akár csak egyetlen, a témában nem érintett olvasó kézbe veszi a mesét, talán mozdul egy picit a világ előre.