Apa GYES-en

Apaként GYES-re menni? Ma már ez egyáltalán nem szokatlan dolog.

„Azt kell mondjam, hogy a GYED-en létnek a legnagyobb kihívása nem a gyerekkel való folyamatos elfoglaltság, hanem a monoton pakolás, takarítás, főzés, mosás, pakolás, takarítás és újra és újra és újra.”

Forrás:www.hrblog.hu/apagyeden

A Skandináv országokban az apáknak is kötelező otthon maradni gyermekükkel egy időre, de talán az izlandi példa a legideálisabb: egy gyermek után 9 hónap otthonlét jár a szülőknek, három az anyának, három az apának, a fennmaradó három hónapon pedig megosztoznak. Az apa három hónapja nem ruházható át, így ha azt nem használják ki, elvész.

Magyarországon még mindig csak a családok 5-6%-a - évente körülbelül 10.000 család - dönt úgy, hogy az anya helyett az apa megy GYES-re. A külföldi jó példák hatására azonban itthon is született egy olyan törvényjavaslat, amely szerint a GYES-ből az apáknak is kötelező lenne egy hónapot otthon tölteni – de hogy meddig jut az elképzelés, még nem tudni.

Addig is, a GYES-en lévő kispapákat általában fura szemmel méregetik. Vajon miért ő maradt otthon?

Laci Abigéllel 5 hónapos korától van GYES-en. Döntésük fő oka a megélhetés volt. A feleség keresete magasabb volt, anyagilag így járt jobban a család. Közvetlen főnökei és munkatársai pozitívan fogadták a döntést, annak ellenére, hogy „nagy vérveszteségnek” tartották Laci időleges távozását. Tágabb környezete is jól reagált az új helyzetre, inkább érdekesnek, különlegesnek tartják, mint cikinek. Probléma nélkül el tudja látni kislánya minden szükségletét, talán csak a megoldási módok mások.

„Poénosan hangzik, de az anyja tudja másfél órán át belefeledkezve puszilgatni. Nekem ez maximum fél perc, bár én is imádom és kiváló a viszonyunk. Öltöztetés nem gond, ha az anyja kipakolta, hogy mit adjak rá. Ha nekem kell összeszedni, plusz 20 perc az öltöztetés és kérdéses a gyermek megjelenése is. Utazáskor a bepakolás számomra szinte lehetetlen kihívás. Egyéb szempontból szerintem nincs lényeges különbség.

A legnagyobb problémát a társadalmi-befogadottság hiányában látja, és küzdelmes férfiként az anyagi kiszolgáltatottság érzése is.

„De lehet, hogy egy nőnek ugyanilyen gondjai vannak, csak az „természetesebb”. 

Rendszeresen járnak játszóházba, babatornára, de nem vette át a GYES-en lévő kismamák jellemző szokásait, nem gügyörészik, nem beszél többes számban, nem olvas kismamás portálokat.

„Néha utánanézek valaminek, ami felmerül, de hatékonyan és célirányosan, kifejezetten szakmai forrásokat keresek (hitelesnek tűnő gyerekpszichológus, orvos, stb.)”

Egy gyermek születése mindenképpen nagy hatással van az ember életszemléletére, de véleménye szerint, intenzívebben élhette meg így, hogy ő is otthon lehet Abigéllel. A megkérdezett GYES-en lévő apuka felesége azt hangsúlyozta, hogy férje semmit sem vesztett férfi mivoltából azért, mert megfordultak a társadalmi szerepek.

 

Zsolt Rodrigóval 7 hónapos kora óta van otthon. Nem volt állandó munkája, ezért jogászként dolgozó élettársa visszatért a munkahelyére és ő ment GYES-re. Saját dolgait (francia tolmács, művészeti akciók) pedig beilleszti a gyermeknevelés mellé. Lacival ellentétben nem érzi az anyagi kiszolgáltatottság terhét, sem a hagyományos férfi-női szerepek felborulásának negatív vetületét.

 

 

„A változás állandó az életben. Az, hogy itthon vagyok, nekem nem okoz gondot. Semmilyen szokásomat nem alakítottam át, hiszen eddig is közösen csináltunk szinte mindent, és ez most is így van. Egyszerűen most én vagyok többet itthon, mert ez sokkal jobb mindenkinek”

Rodrigóval mindent remekül megoldanak együtt, a gyermekgondozásban egyedül az orvoshoz járást élte meg kihívásként. Mint mondja, ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy bár ő van otthon, hivatalosan Adri, a felesége is maximum 4-6 órát dolgozik, és ha teheti, azt is otthonról. Mivel a kisfiukat még szoptatja (17 hónapos), ezért sokszor viszi Rodrigót anyukájához evésidőben, szoptatás után pedig haza.

Jani Drezdában él feleségével, Nicollal és kislányukkal, Lucával. A kislánnyal 11 hónapos kora óta van otthon. Tapasztalatai szerint náluk sokkal több apuka van GYES-en, mint Magyarországon. Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon vannak szerencsésebb helyzetben a családok, ahol még könnyebben megtehetik az anyukák, hogy ők maradjanak otthon kisgyermekükkel még akkor is, ha esetleg a jövedelmük meghaladja az apáét.  Nyelvi nehézségek miatt a hivatalos ügyeket Nicol intézi, Jani pedig nem pusztán élvezi az otthonlétet kislányával, hanem szakácsként folyamatosan inspirálódik az egészséges gyermekétel receptek fejlesztésében, amiből lassan talán egy könyv is összeáll.

„Az egyetlen nehézségem a gyermeknevelésben, hogy nincs sem a baráti társaságunkban, sem a házunkban hasonló korú kisgyerek, a játszótéren pedig nyelvi nehézségek miatt nehéz a barátkozás. Persze csak nekem, Luca vidáman el van így is.”

A GYES-en lévő apák lehetőséget kapnak arra, hogy jobban megismerjék a gyermeküket, egy időre kiszakadjanak a napi rutinból, messzire kerülhetnek a munkahelyi stressz forrásoktól. Az új élethelyzetben inspirálódhatnak, ami jótékony család a jövőjére nézve. A változás a gyermek szempontjából is pozitív, hiszen az apák mellett más mintákat is megtapasztalhatnak, szélesedik a látókörük. A sok együtt töltött idővel pedig még mélyebb kötődések alakulhatnak ki apa és gyermeke között.

Szerző: