A folsav

A kismamák számára oly fontos vitaminról, a folsavról szól Szabó Zsuzsanna bába-dúla szakértőnk írása.

A kutatások bizonysága szerint a magzati idegrendszeri és velőcső-rendellenességek (pl. nyitott gerinc) előfordulásának gyakorisága nő abban az esetben, ha az anya szervezetében nincsen elég folsav. És mivel a velőcső (a későbbi gerinc és agy) az egyik legkorábban kialakuló magzati szerv, sokszor, mire az anya tudomást szerez róla, hogy egyáltalán várandós, addigra a kritikus szakasz már le is zárult a baba fejlődésében.

Az agy hiányos kialakulása pl. a 23. napig eldől, de a nyitott gerinc ellen sem lehet hatni a 25. nap után. Ezért a tudatosan családot tervező pároknak érdemes a szervezetüket még a babavárás előtti időszakban feltölteni megfelelő mennyiségű folsavval. (Igen, a családtervezés szempontjából a folsav a férfiak számára is fontos.)

Mi is a folsav?

Egyike a testünk működéséhez szükséges legsokoldalúbb vitaminoknak. A vitaminok olyan anyagok, amelyek a különböző anyagcsere-folyamatokat segítik elő, nélkülük testünk sokkal kisebb hatásfokkal, vagy egyáltalán nem működne. Kis mennyiségben szükségesek, de szervezetünk nem, vagy csak előanyagaikból képes előállítani, ezért kívülről kell bevinni őket.

Általában az egyszerűség kedvéért két csoportba oszthatók: a vízben és a zsírban oldódókra. Az előbbieket nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség távozik a szervezetből, de a zsírban oldódóknál (pl. az A-, D-, E-, K-vitaminok) fennáll a felhalmozódás lehetősége. A folsav a vízben oldódó B-vitaminok közé tartozik. Szervezetünk működése szempontjából létfontosságú, hiszen a sejten belüli anyagcsere-folyamatokhoz van rá szükség. Különösen fontos a megléte a DNS-láncot alkotó molekulák előállításához. Azt az enzimet, amelynek segítségével a sejtek számára „fogyasztható” állapotúvá alakulnak a folsavmolekulák, bélfalunk hámsejtjei tartalmazzák. Ezért, ha valaki bélbetegségben szenved, különösen figyelni kell a folsav egyensúlyára! Jelenléte hozzájárul a száj nyálkahártyájának és az emésztőrendszer épségének megőrzéséhez.

A folsav a B12-vitaminnal együttműködve a sejtek szaporodása, növekedése mellett a vérképzésben is fontos szerepet játszik. Felelős a vörösvértestek ép formájáért, a fehérvértestek és a vérlemezkék képzéséért. Hiányának tünetei vérszegénységben is megjelenhetnek – ez a vérszegénység különbözik a B12-vitamin hiányából adódótól. Segít legyőzni a vérkeringésben a hemociszteint, így hozzájárul az érelmeszesedés megelőzéséhez. Antioxidáns, ezért segíthet az ízületi problémákon is. A legújabb kutatások szerint a rák egyes fajtáinak kialakulását is képes gátolni. Hiánya ugyanakkor összefüggésbe hozható néhány daganatféleség, például az emlő- és bélrák kialakulásával, mivel nem megfelelő szintje esetén gyakoribb a DNS-molekulák (így a kromoszómák) károsodásának halmozódása.

A folsav javítja az agy teljesítményét, a memória, az emlékezet működését. Egy kísérletben bebizonyosodott, hogy 50 és 75 év körüli személyek, akik rendszeresen kaptak folsavat három éven keresztül, jobb eredményt értek el az emlékezéssel kapcsolatos teszteken.

Folsav és várandósság

Először az 1950-es években figyeltek fel az anyai táplálkozás és a magzati velőcső-rendellenességek kapcsolatára. A kísérletek eredményei szerint a kb. 0,4 mg folsav szedése a fogantatás előtti egy hónapban, majd ennek a mennyiségnek a 0,6 mg-ra való emelése a várandósság első 3 hónapja során mintegy 50%-kal csökkenti az újszülöttek idegrendszeri megbetegedéseinek esélyét – beleértve a nyitott gerinc vagy az élettel összeegyeztethetetlen agy- és/vagy koponyahiány állapotait is. Csökkenti a vetélési és koraszülési hajlamot. Szedése a szoptatás alatt is ajánlott, ilyenkor akár még a várandósság alatt javasolt 0,6 mg másfélszeresére is szüksége lehet a szervezetnek!

Egy brit kutatócsoport (Institute of Cancer Research) arra az eredményre jutott, hogy a gyermekkori leukémia kialakulásának esélyei is jóval alacsonyabbak, ha a magzati korban magas folsavkoncentráció állt a baba rendelkezésére. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a gyermekeket érintő daganatoknál számos esetben a születés előtt kialakuló kromoszómahibák a felelősek. A folsav pedig – mint láttuk – felelős a DNS-szintézis megfelelő működéséért.

A brit kutatócsoport vizsgálatait az MTHFR jelzésű enzimre összpontosította. Ez az enzim bontja a folsavat, így csökkenti annak szintjét. Néhány emberben azonban - genetikai eltérés miatt - az enzim inaktív, így magasabb folsavszint jellemzi őket. A kutatók több száz leukémiás és egészséges gyermek genetikai jellemzőit vizsgálták meg, és azt tapasztalták, hogy az inaktív enzimmel rendelkezők között jóval alacsonyabb a leukémia kialakulásának esélye, mint azoknál, akik a normál enzimmel, illetve az azt kódoló normál génnel rendelkeznek. Eredményeiket egy azóta született ausztrál tanulmány is igazolja.

A legújabb vizsgálatok a folsav és a Down-szindróma kialakulásának kapcsolatát kutatják, és ezen a téren is pozitívak az eredmények: úgy tűnik, a Down-kór ellen is számottevő védelmet nyújthat ez az egyszerű anyag.

 

Folsavat a leendő apukáknak is!

Nem is gondolnánk, de az apák is tehetnek azért, hogy egészséges utód érkezzen a családba. A folsav a férfiaknál az egészséges spermiumok képződésében játszik kulcsszerepet, olyannyira, hogy még a nemzőképességre is hatással van. A Kaliforniai Egyetemen végzett, a Human Reproduction című folyóiratban publikált kutatások eredményei szerint a folsavval jól ellátott férfiaknál kisebb az esélye az abnormális spermiumok termelődésének.

A folátok csökkentik egy kromoszómahiba, az ún. aneuploidia előfordulását a spermiumokban. Az aneuploidia a sejtek kromoszómaszámának olyan eltérése, amelyben a kromoszóma alapszámának vagy kétszeresének, háromszorosának stb. megfelelő kromoszómaszámnál eggyel, kettővel több vagy kevesebb kromoszóma van. Ez az emberben kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességeket okoz, illetve az életképesség csökkenésével is járhat.

A férfiak spermiumainak 1-4%-ban van valamilyen típusú aneuploidiája, de ez egyénenként változó lehet. Ha történetesen egy ilyen rendellenes spermium termékenyíti meg a petesejtet, az vezethet vetéléshez (a kutatók szerint a vetélések kb. egy harmadáért felelős a hibás spermium), vagy Down-szindrómás, illetve más egyéb ritka kromoszóma-rendellenességgel rendelkező utód születéséhez. Folsavbevitellel 20-30%-kal csökkenthető a különböző típusú aneuploidiák kialakulásának valószínűsége. A születendő kisgyermek egészségének szempontjából tehát nemcsak az anya, de az apa étkezési szokásai is szerepet játszhatnak.

A jelenlegi ajánlott folátmennyiség 19 éven felüli férfiaknak napi 400 mikrogramm, azonban gyermekvállaláskor ennél többre is szükség lehet.

Az MTHFR génmutáció

Az MTHFR gén az úgynevezett MTHF-reduktáz enzimet kódoló génszakasz, melynek mutációja fokozott kockázatot jelent a terhesség alatt. Nagyjából minden 10. embernél előfordul olyan formában, hogy mind az apai, mind az anyai ágról rossz gént kapott, 10-ből 4 embernél pedig vagy az apai, vagy az anyai ágról kapott rossz gént. Azoknál, akik hordozzák ezt az eltérést, magasabb a várandósság alatt az idegcső-záródási rendellenességek valószínűsége. A megoldást és a magzat védelmét ebben az esetben is a biológiailag aktív folsav pótlása jelentheti.

Mely ételekben található?

Természetes formában tartalmazza a tojássárgája, szója, banán. Megtalálható a citrusfélékben: a citromban, a narancsban; ezenkívül sok zöldségben (általában a zöld levelesekben): a zöldbabban, a karfiolban, a brokkoliban, a bimbóskelben, a parajban, a spárgában; a hüvelyesekben: a lencsében, a babban, a borsóban; valamint a csonthéjasokban (mogyoróban, dióban, mandulában) és a teljes kiőrlésű termékekben is. Jelentős mennyiség van az élesztőben, a búzacsírában, zabpehelyben és a friss gyümölcsökben. A húsfélék közül egyedül a máj rendelkezik jelentős folsavtartalommal.

Mivel azonban ez a molekula hőérzékeny, a melegítés során elbomlik, így a főtt ételek nem, vagy alig tartalmazzák. Emiatt is nagyon fontos naponta gondoskodni a megfelelő folsavbevitelről. A nők többsége az egészséges étkezés során kb. 0,2 mg-ot visz naponta szervezetébe. Ez az ajánlott adagnak csupán a fele. Felszívódását elősegíti a többi B-vitamin.

Hiánytünetek

Az egészséges magzatfejlődés szempontjából a hiányos vagy éppen túlzott bevitel egyaránt káros lehet. A szervezetből naponta kb. 50 mikrogramm folsav, illetve valamilyen származéka ürül ki.

Felszívódását gátolja az aszpirin, az antibiotikumok és a fogamzásgátló tabletták szedése, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Érdekes módon a mesterséges készítményekből jobb a folsav felszívódása, mint a természetes forrásokból: mesterségesen előállított készítmények esetén a felszívódása közel 100%-os, de azért természetes étrendünkből is felszívódik a folsav 90%-a. Ha valaki nagy mennyiségű C-vitamint is szed (nem eszik, hanem szed), több folsavra van szüksége.

Hiánya esetén őszülés, hajhullás, depresszió, hasmenés alakulhat ki. Folsav hiányában a vérsejtek minden típusának száma lecsökken, és a normálistól nagyobb méretű vörösvértestek képződnek. Emellett nyelvgyulladás, és gyomor-bélrendszeri tünetek léphetnek fel. Zavarok keletkeznek a vas és a B12-vitamin felszívódásában.

Gyermekek esetében a folsavhiány negatívan hathat a fejlődésre. A Az alkoholistáknál, az idősebbeknél, illetve a Chron-betegségben szenvedőknél könnyebben kialakul a hiányállapot.

Túladagolás

A folsav vízben oldódó vitamin, így nem jellemző a túlfogyasztása, de napi 15 mg feletti mennyiségben káros lehet. Ilyenkor alvásproblémák, depresszió, étvágytalanság, bőrirritáció jelentkezhet. Nagy mennyiségben történő fogyasztása elfedheti a B12-vitamin hiányának tüneteit, illetve csökkenti a cink hasznosulását, márpedig várandósság idején a megfelelő cinkfelvétel is nagyon fontos a fejlődő magzat számára. Ezért nem javasolt a "több = jobb" elvét alkalmazni.

Ésszerű fogyasztása a várandósság alatt, főleg az első trimeszterben kifejezetten ajánlott minden kismamának.

 

Szerző: