A csend világából a csend hangjáig

Tegnap délután a PTE Műszaki és Informatikai kara adott otthon Weisz Fanni – hallássérült modell – előadásának, amelyre több százan voltak kíváncsiak.

A nagyelőadó rekordidő alatt megtelt és a 14 órára tervezett előadás minimális csúszással, de kezdetét vette. Mielőtt Fanni belépett volna a terembe, a moderátor felhívta rá a figyelmünket, hogy a fiatal lány nem fogja hallani, ha tapsolunk, így ha egy mód van rá jelelve köszöntsük. Így kézjelekkel tapsoltuk meg Fanni belépőjét, aki szemmel láthatón már ettől a kedves gesztustól elérzékenyült.

 A fiatal tehetség hamar bele is fogott mondandójába, gondolatait természetesen jelelve adta tudtunkra, mely alá édesanyja kölcsönözte a hangot. Fanni édesanyja többször is megkérte lányát, hogy lassítson, ugyanis mint kiderült jelelve is lehet hadarni. Az előadás az első perctől kezdve rendkívül vidám hangulatban telt, Fanni interaktív játékainak köszönthetőn folyamatosan tartotta a kontaktot a publikummal.  Különböző játékokra invitálta a jelenlévőket, a bátor jelentkezők pedig el is nyerték jutalmukat, hiszen az előadás végén értékes ajándékokat kaptak merészségükért. 

Az első játék során hat lelkes jelentkezőt várt a pódiumra: azt szerette volna szemléltetni, hogy a siketek számára rendkívül fontos tényező a mimika és a testbeszéd, hiszen e nélkül nem minden esetben tudják értelmezni, hogy mit is szeretne a beszélgetőpartner, pláne ha ez a partner nem ismeri a jelnyelvet. Fontosnak érezte tudtunkra adni, hogy a mimika megléte nem csak a hallássérült személyek életében nagyon fontos, hanem a hallók társadalmának is szerves, elengedhetetlen része.

A második játékban két fiú jelentkezőt kért Fanni, akikkel egy randi jelenetet szeretett volna „színpadra” vinni. Az első fiúnak a közönség soraiból kellett kiválasztania egy lányt, míg a másik fiúnak Fannival kellett a randi szituációba keverednie. Fanni arra próbált rávilágítani, hogy egy hallássérült személy igenis képes megérteni egy halló személyt – még akkor is ha az illető nem ismeri a jelnyelvet – ha a szándék meg van. Ha mi meg akarjuk értetni magunkat valakivel, akkor meg is fogjuk, legyen az illető siket vagy halló személy. 

Ezenkívül Fanni mesélt nekünk személyes élményeiről, többek között arról, hogy milyen megtisztelő volt számára néhány éve szilveszter éjjelén Áder János köztársági elnök mellett eljelelni az újévi köszöntőt. Ezt élete egyik legmeghatározóbb eseményének tartja és úgy véli munkásságával tanúbizonyságot ad arról sorstársai számára, hogy ők ugyanolyan értékes részei a társadalmunknak, mint bárki más. Fontosnak tartja elmondani, hogy nekik is van hangjuk, csupán félve használják, nem érzik magukat biztonságban beszéd közben, ennek ellenére sértőnek érzik, ha süketnémának titulálják őket, hiszek ők csak siketek, de nem némák. 

Az előadás központi eleme pedig a LAHA mozgalom népszerűsítése volt, amelynek Fanni a nagykövete. A LAHA célkitűzése egy magasabb életminőség elérése illetve a Non-profit szervezetek támogatása, melyet globális összefogás révén igyekeznek elérni. A vállalat célja, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen az adományozók és adományozottak között a kereskedelmi tevékenységek átformálásával. Röviden arról van szó, hogy a LAHA mozgalomhoz csatlakozott cégek ugyanazon az áron értékesíthetik a termékeket, azonban az ár bizonyos százaléka a vásárló által kiválasztott szervezetet támogatja. Ezzel effektíve mindenki jól jár, hiszen mi vásárlók plusz költség nélkül adományozhatunk, ráadásul az általunk kiválasztott szervezet részére, a kereskedők számára pedig nagyszerű marketing lehetőségnek bizonyul a LAHA tagság, hiszen ez egy optimális vevő szerzési stratégia lehet.

 Az előadás végig nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk és játszottunk, Fanni szavai pedig egyértelműen bebizonyították, hogy a siketekkel való kommunikációt mi hallók komplikáljuk túl.

Szerző: